Kutatások eredményeinek átültetése a személy- és vagyonvédelmi gyakorlatba I.

Írisz-azonosítás

A 20. század második felében a tudományos kutatás a biztonságtechnológiai fejlesztések területén is egyre erőteljesebb hatást gyakorolt a mindennapi életre. A személy- és vagyonvédelmi iparág nemcsak felhasználója, de egyre inkább katalizátora is lett azoknak a kutatási eredményeknek, amelyek célja az emberek és értékeik biztonságának megerősítése. A technológiai áttörések – például a biometrikus azonosítás, a videómegfigyelés és az adatvédelem – tudományos alapokra épülve váltak ipari szabvánnyá.

 

Cégcsoportunk vezető vállalata, a BIG-HAUSE Kft. egy külön bejegyzést szentelt a kutatási eredményeknek a tisztítási gyakorlatba való átültetésének. Arra a következtetésre jutottak, hogy ez az implementáción nem csupán hatékonyabbá, de felelősebbé is teszi a takarítást – mind az emberi egészség, mind a bolygó jövője szempontjából. A jövő kihívása abban rejlik, hogy a tudományosan megalapozott újításokat minél szélesebb körben, gazdaságosan és fenntartható módon lehessen integrálni a mindennapi takarítási gyakorlatba. A tudomány és gyakorlat párbeszéde tehát nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen ahhoz, hogy a tisztítás valóban a még tisztább jövőt szolgálja.

Joggal vetődött fel bennünk a kérdés, hogy érvényesek-e ezek a megállapítások a személy- és vagyonvédelmi (security) ágazatra is? Mindjárt az elején észleltük, hogy a kérdéskör annyira szerteágazó, hogy érdemes egy minisorozat indítani belőle, így most a 2000 előtti témákkal foglalkozunk.

A 20. század végéig a technológiai és tudományos áttörések nem csupán előre mutató elméleteket teremtettek, hanem konkrét biztonsági alkalmazásokban is életre keltek. A személy- és vagyonvédelem területén – beleértve a megfigyelés, azonosítás és adatvédelem technológiáit – a kutatás és fejlesztés szorzata gyorsan valós rendszerekké formálódott. Ezek az innovációk megbízhatóbbá, hatékonyabbá tették a biztonsági eljárásokat, és megalapozták a modern intelligens rendszereket.

 

1. Biometrikus azonosítás: az ember mint kulcs

Az ujjlenyomat-azonosítás története az 1960-as években kapott új lendületet, amikor az amerikai FBI a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) segítségével elindította az AFIS (Automated Fingerprint Identification System) kifejlesztését. Az 1990-es évek közepén a Lockheed Martin által szállított rendszer révén az FBI képes lett milliós nagyságrendű minták gyors és megbízható összevetésére egy digitális adatbázisban. Ez áttörést hozott a bűnügyi nyilvántartások és a személyazonosítás területén.

 

2. Biometrikus azonosítás: kéz, arc, írisz, járás

- Kézgeometria

A kézgeometriai azonosítás volt az egyik első kereskedelmi biometrikus megoldás, amelyet már az 1970-es évektől alkalmaztak. Az 1990-es években az INSPASS rendszer (Immigration and Naturalization Service Passenger Accelerated Service System) például lehetővé tette a kézforma alapján történő gyors határátlépést az amerikai reptereken. A 1996-os atlantai olimpiai játékokon több tízezer résztvevőt regisztráltak kézgeometriai adatokkal, és több mint egymillió tranzakciót bonyolítottak le sikeresen.

 

- Arcfelismerés

Bár a fogalom már a ’60-as években megjelent a biometrikus kutatásokban, valódi áttörés az 1980-as és 1990-es években történt, amikor a számítástechnika fejlődése lehetővé tette az arc digitális képi elemzését. 1987-ben Sirovich és Kirby bemutatták az ún. „eigenface” módszert, amely az arc képi jellemzőit főkomponens-analízis (PCA) segítségével szűkített paraméterhalmazzá alakította. Ezt a módszert Matthew Turk és Alex Pentland 1991-ben továbbfejlesztette a Massachusetts Institute of Technology (MIT) Media Lab keretében, megalapozva a modern arcfelismerő rendszerek egyik alapalgoritmusát.

 

- Íriszfelismerés

Az íriszfelismerés tudományos alapjait John Daugman rakta le 1994-es szabadalmával, amely algoritmus képes volt a szem íriszének mintázatát digitálisan elemezni. A módszert hamarosan alkalmazni kezdték repülőtereken és nagy biztonságú létesítményekben.

 

- Hang- és járásalapú azonosítás

Az 1980-as és 1990-es években a beszédbiometria is fejlődött. A hangminták alapján történő azonosítást az amerikai hadsereg és hírszerző szervezetek fejlesztették. A MITRE és más intézetek olyan rendszereket alkottak, amelyek képesek voltak a személyek hangja alapján történő hitelesítésre telefonvonalon keresztül.

Larry Davis 2000-ben olyan szoftvert mutatott be, ami a járás alapján is képes felismerni személyeket – előrevetítve a kép alapú felügyelet fejlődését. A járásmintázat-felismerés a 2000-es év küszöbén jelent meg: a Maryland Egyetem kutatói olyan algoritmust hoztak létre, amely képes volt az emberek járása alapján felismerni őket, még változó fényviszonyok között is – előrevetítve a későbbi viselkedésalapú biometrikus rendszerek lehetőségeit.

 

2. Videómegfigyelés: a technológia szeme

A zárt láncú megfigyelőrendszerek (CCTV) gyökerei az 1960-as évekre nyúlnak vissza. A házi megfigyelés egyik első példája Marie Van Brittan Brown 1969-es találmánya, amely az első lakossági videós megfigyelőrendszer szabadalmát képviselte. A következő évtizedekben a CCTV-rendszerek széles körben elterjedtek köztereken, bankokban, üzletekben és tömegközlekedési csomópontokban, ahol bűnmegelőzési és visszakeresési célokra használták őket.

A ’90-es évek közepére a számítástechnikai kutatások lehetővé tették az arcfelismerő rendszerek kezdeti bevezetését is. A DARPA által szponzorált FERET-program (1993–1997) célja az volt, hogy megbízható, automatizált arcfelismerő algoritmusokat hozzon létre, amelyek később beépültek a biztonsági kamerarendszerekbe.

 

3. Kriptográfia és adatvédelem: a digitális biztonság alapjai

Említsük meg azt is, hogy a fizikai biztonság mellett az 1990-es évek végére egyre nagyobb hangsúlyt kapott az adatbiztonság, különösen a digitális kommunikáció védelme. A nyilvános kulcsú titkosítás (RSA, Diffie-Hellman) és a hash-függvények terén elért kutatási eredmények tették lehetővé a digitális aláírásokat és a belépési rendszerek integrációját.

Daniel J. Bernstein amerikai kriptográfus 1995-ben pert indított az USA kormánya ellen, mivel kutatásait (például a titkosító algoritmusokat) fegyverként kívánták szabályozni az exportjog szerint. A per eredményeként a tudományos titkosítás egyre szabadabban válhatott elérhetővé a kereskedelmi biztonsági rendszerek számára.

 

A 2000 előtti évtizedek tudományos eredményei alapvetően formálták a modern személy- és vagyonvédelem világát. Az ujjlenyomat- és kézgeometriai rendszerektől az arcfelismerésen és íriszazonosításon át egészen a videóanalitikáig és digitális kriptográfiáig a biztonságtechnológia egyre intelligensebbé, gyorsabbá és megbízhatóbbá vált. A tudományos kutatások nem csupán megalapozták a jövő technológiáit, hanem már akkoriban is közvetlenül hozzájárultak az emberek védelméhez, az igazságszolgáltatás hatékonyságához és a társadalmi biztonság növeléséhez.

Ezek az áttörések jelentették a hidat a múlt mechanikus eszközei és a jelen digitális, mesterséges intelligenciával támogatott biztonsági rendszerei között. Várhatóan a jövő héten jövünk a folytatással.

 

A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. június 10.

Translating research findings into personal and property protection practice I.

In the second half of the 20th century, scientific research in the field of security technology development also had an increasingly strong impact on everyday life. The personal security industry has become not only a user but also an increasing catalyst for research results aimed at enhancing the security of people and their valuables. Technological breakthroughs such as biometric identification, video surveillance and data protection have become industry standards, built on scientific foundations.

BV Facility Kft.