A digitális technológia fejlődésének köszönhetően ma már bárki pillanatok alatt készíthet, szerkeszthet és megoszthat videókat. Az ilyen tartalmak hatalmas szerepet játszanak a mindennapi kommunikációban, a hírszolgáltatásban, és egyre gyakrabban jelennek meg jogi bizonyítékként is a bíróságokon vagy a nyilvános vitákban. Azonban ez a fejlődés új kihívásokat is szült. A videók manipulálása – akár szándékosan félrevezető célból, akár ártatlan módosítások révén – egyre könnyebben kivitelezhető. Ebben a kontextusban a videohitelesítés technológiája nem csupán hasznos eszköz, hanem elengedhetetlen szükségszerűség lett. A hitelesítési technológiák célja, hogy biztosítsák a videók eredetiségét, sértetlenségét és megbízhatóságát – különösen akkor, amikor az igazság kiderítése múlik rajtuk.
A generatív mesterséges intelligencia „felemelkedése” várhatóan forradalmasítani fogja a biztonsági rendszereink használatának módját, valamint azt az információt, amelyet ezek a rendszerek képesek lesznek szolgáltatni. A GenAI (vagy GenMI) által biztosított új szintű hatékonyság, pontosság és adatmélység ígéreteire irányul a legtöbb figyelem és vita e technológia és a biztonsági piacra gyakorolt hatása körül – indította április 3-i cikkét egy az Sdmmag.com-on megjelent cikk szerzője.
A generatív mesterséges intelligencia viszont olyan hatásokkal is jár, amelyek veszélyeztethetik az iparág alapvető technológiáinak integritását. A legégetőbb aggodalom talán a deepfake – a kifejezés a mély tanulás (deep learning) és a kamu (fake) szavak összevonásával jött létre – vagy módosított videók terjedése, amelyet a széles körben elérhetővé váló új generatív AI videókészítő és -szerkesztő eszközök tesznek lehetővé. Ezekkel foglalkozunk a BV Facility Kft. mostani blogbejegyzésében.
A hitelesítési technológia szerepe
A videók manipulálásának lehetősége soha nem volt ilyen könnyen elérhető. Deepfake (magyarosítva: mélyhamisító) technológiák, mesterséges intelligenciával végzett szerkesztések és vizuális trükkök képesek olyan élethű hamisítványokat létrehozni, amelyeket első ránézésre szinte lehetetlen felismerni. Ilyen környezetben a videó önmagában már nem tekinthető megbízható bizonyítéknak.
A hitelesítési technológia – például digitális vízjelek, kriptográfiai aláírások vagy blockchain alapú időbélyegek – képesek bizonyítani, hogy a felvétel készítése óta nem történt módosítás, valamint azt is, hogy ki és mikor készítette a felvételt. Ez különösen fontos jogi eljárások során, ahol a bizonyíték hitelessége döntő szerepet játszhat egy ügy kimenetelében. Emellett az újságírásban, a tudományos kutatásban és a közéleti kommunikációban is növekvő igény mutatkozik a megbízható vizuális információkra.
A deepfake vagy a módosított videók terjedése
Ezek az eszközök jelentős kihívást jelenthetnek a videofelvételek integritása és a videós bizonyítékokba vetett szervezeti bizalom szempontjából, köszönhetően a deepfake-eknek és a videók egyéb, az átlagos néző számára megkülönböztethetetlen manipulációinak.
Néhány példa a videók konkrét módosításaira, amelyek mindennapossá válhatnak:
- egy másik időbélyegző előállítása, hogy téves információt adjanak egy esemény dátumáról és időpontjáról
- bizonyos képkockák kivágása egy eseményből, hogy eltávolítsák a videón az „érdekes” eseményt
- egy arc megváltoztatása a jelenetben vagy kicserélése egy másik személy arcával
- egy tárgy, például lőfegyver helyezése egy személy kezébe.
Mindez jelentős kétségeket ébreszthet a videó integritásával kapcsolatban, amely a bűnügyi nyomozásokban, bírósági eljárásokban és a szervezeten belüli belső vizsgálatokban használt egyik legfontosabb bizonyíték. Számos országban nagyon szigorú felügyeleti láncot követelnek meg a nyomozás során, illetve a videó bizonyítékként való elfogadásához a bíróságon. A videó hiteles forrásként való felhasználása használhatatlanná válhat, ha nem bízhatunk abban, hogy maga a videó pontos képet ad a helyszínről.
A jövőben a hagyományos technikák nem lesznek képesek megfelelően megvédeni a videókat a széles körben elérhető, gyorsan egyre kifinomultabbá váló GenAI eszközökkel szemben. Ez rávilágít az iparági együttműködés és szabványosítás szükségességére, mivel így megőrizhető a videó integritása (csorbítatlansága) és a felvételekbe mint a helyszín pontos képébe vetett intézményi bizalom.
Az ONVIF lehetséges szerepe
Egy globális fórum és protokoll – amelyhez akár Önök is csatlakozhatnak –, az ONVIF (Open Network Video Interface Forum) olyan videomódszer-hitelesítésen dolgozik, amely bizonyítja, hogy a videót nem szerkesztették meg azóta, hogy az elhagyta a kamera érzékelőjét. A videó legkorábbi ponton, a kamera érzékelőjéről történő videofelvétel rögzítésénél történő biztosítása kulcsfontosságú a kamerától a bíróságig terjedő videofelvételek hitelességének és megbízhatóságának biztosításához.
Technikai szinten minden egyes videóképhez létrehoznak egy aláírást (vagy egyedi digitális ujjlenyomatot), majd a képkockákat egy olyan digitális tanúsítvány segítségével csomagolják és „írják alá”, amely csak az adott kamerára jellemző. Ez a digitális kulcs vagy aláírás lehetővé teszi, hogy a nézők (videokezelő kliens, videólejátszó stb.) ellenőrizhessék, hogy a videoadatok közvetlenül az adott kamerából származnak, és nem manipulálták őket. Az ONVIF konkrétan meghatározza, hogy ez a tanúsítvány hogyan kerül bele a videofolyamba, hogy azt később egy kompatibilis szoftveres ügyfél ellenőrizhesse. A videó védelmének más létező módjai is vannak, de ezek többsége a VMS-nél, és nem a videó tényleges forrásánál kezdődik.
A videohitelesítés ONVIF-fel történő szabványosítása lehetővé teszi, hogy a videokezelő rendszerek egyetlen mechanizmussal ellenőrizhessék a kapott videó hitelességét. Ez segíthet a folyamatok egyszerűsítésében a videófelhasználók, például a bűnüldöző és más feljogosított hatóságok munkatársai számára, akik számos különböző gyártó rendszeréből származó videofelvételekkel foglalkoznak, amelyek különböző módszereket alkalmazhatnak a videó védelmére. A videobizonyítékok megőrzési láncának fenntartása ugyanilyen fontos a vállalati környezetben is, különösen, ha belső fenyegetésekről van szó, például olyanokról, akik hozzáféréssel rendelkeznek a szervezet hálózatához vagy más, a videók és egyéb bizonyítékok tárolására használt rendszerekhez.
A biztonság egy olyan iparág, amely a videofelvételek hitelességére és a generatív mesterséges intelligencia digitális videóra gyakorolt hatásaira támaszkodik. Az ONVIF azt tervezi, hogy nyílt forráskódú projektként kiadja a videohitelesítés implementációját. Ezáltal a fejlesztők széles közössége számára biztosít hozzáférést ezekhez a videohitelesítési előírásokhoz, hogy a változó trendek és feltételek alapján javíthassák a megvalósítást. A szabványok nyílt forráskódúvá tétele átláthatóságot teremt a megvalósításban is, megőrizve a hitelesítési folyamatba vetett bizalmat és magának a videónak az integritását.
A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. április 15.
Why do we need authentication technology alongside video evidence?
Thanks to advances in digital technology, anyone can now create, edit and share videos in seconds. Such content plays a huge role in everyday communication, in the news and is increasingly being used as legal evidence in courts or in public disputes. But this development has also brought new challenges. Manipulation of videos, whether for deliberately misleading purposes or through innocent alterations, is becoming increasingly feasible. In this context, video authentication technology has become not only a useful tool, but an indispensable necessity. Authentication technologies aim to ensure the authenticity, integrity and reliability of videos - especially when the truth depends on them.