A 20. század második felében a tudományos kutatás a biztonságtechnológiai fejlesztések területén is egyre erőteljesebb hatást gyakorolt a mindennapi életre. A személy- és vagyonvédelmi iparág nemcsak felhasználója, de egyre inkább katalizátora is lett azoknak a kutatási eredményeknek, amelyek célja az emberek és értékeik biztonságának megerősítése. A technológiai áttörések – például a biometrikus azonosítás, a videómegfigyelés és az adatvédelem – tudományos alapokra épülve váltak ipari szabvánnyá. 2. rész
Cégcsoportunk vezető vállalata, a BIG-HAUSE Kft. egy külön bejegyzést szentelt a kutatási eredményeknek a tisztítási gyakorlatba való átültetésének. Ez adta az apropót ahhoz, hogy megvizsgáljuk ezeket a kérdéseket a személy- és vagyonvédelem (security) vonatkozásában is. Az első részben a 20. század utolsó évtizedeinek időszakát tekintettük át, s most itt az ideje, hogy megnézzük a napjainkig terjedő időszakot.
A 21. század első évtizedeiben a tudományos kutatások és technológiai innovációk forradalmasították a személy- és vagyonvédelmi iparágat. Az olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a biometrikus azonosítás, a kriptográfia és a megfigyelési technológiák, a kutatási eredmények közvetlenül beépültek a gyakorlatba, új szintre emelve a biztonságot. Hogyan alakították át ezek a tudományos fejlesztések a biztonságtechnikai rendszereket a 2000 utáni időszakban?
1. Környezetalapú bűnmegelőzés (CPTED)
A „Crime Prevention Through Environmental Design” (CPTED) elmélet szerint a környezet tudatos tervezésével csökkenthető a bűnözés kockázata. A kutatások kimutatták, hogy a bűnelkövetők döntéseit inkább a lebukás kockázata befolyásolja, mint a büntetés súlyossága. A CPTED stratégiák célja a lebukás kockázatának növelése a környezet tervezésén keresztül. Például a természetes megfigyelés (natural surveillance) növeli a láthatóságot, így csökkentve a bűncselekmények esélyét.
2. Mesterséges intelligencia és viselkedéselemzés a megfigyelésben
A mesterséges intelligencia (MI vagy AI) és a gépi tanulás alkalmazása jelentős előrelépést hozott a megfigyelési rendszerekben. A viselkedéselemző algoritmusok képesek valós időben felismerni gyanús tevékenységeket, például fegyverrel való fenyegetést vagy szokatlan testtartásokat, mint például egy személy guggolása egy ATM közelében. Ezek a rendszerek nemcsak a közbiztonságot növelik, hanem a munkahelyi biztonságot is javítják. A Gallagher Security legújabb, a 2025 trendekről szóló jelentése is felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos feltárni, hogy az emberi viselkedés hogyan befolyásolja a biztonsági megoldásokat.
3. Biometrikus azonosítás és fizikai beléptetés
A biometrikus technológiák, mint az írisz- és arcfelismerés, az ujjlenyomat-azonosítás, egyre inkább beépülnek a fizikai beléptető rendszerekbe. A mesterséges intelligencia integrálása a biometrikus rendszerekbe lehetővé teszi a pontosabb és adaptívabb azonosítást, ami különösen fontos az IoT környezetekben, ahol a hagyományos biztonsági intézkedések nem mindig elegendőek. A kutatások azt mutatják, hogy a biometrikus adatok gyűjtésének és elemzésének szabványosítása növeli a biztonságot és a technológiába vetett bizalmat. Az ilyen rendszerek lehetővé teszik a folyamatos hitelesítést, amely során a felhasználók mozgását és viselkedését figyelik, hogy biztosítsák a jogosultságot.
4. Kvantumkriptográfia és fizikai biztonság
A kvantumkriptográfia új lehetőségeket kínál a fizikai biztonság terén is. A kvantumkulcs-elosztás (QKD) lehetővé teszi a titkos kulcsok biztonságos megosztását, amely különösen fontos a jövőbeni kvantumszámítógépek által jelentett fenyegetések elleni védekezésben. A kutatások szerint a kvantumkriptográfia alkalmazása növeli a kommunikáció biztonságát, és csökkenti a lehallgatás kockázatát.
5. IoT-alapú fizikai biztonsági rendszerek
A Dolgok Internete (IoT) technológiák integrálása a fizikai biztonsági rendszerekbe lehetővé teszi az eszközök távoli vezérlését és valós idejű megfigyelését. A kutatások szerint az IoT-eszközök, mint például az okos zárak és mozgásérzékelők, növelik a biztonságot, de ugyanakkor új kihívásokat is jelentenek, mint például a kiberbiztonsági fenyegetések.
6. Fizikai beléptetés folyamatos hitelesítéssel
A folyamatos hitelesítés lehetővé teszi a felhasználók azonosítását és nyomon követését a fizikai térben, például beltéri helymeghatározó rendszerek segítségével. A kutatások szerint ez a megközelítés növeli a biztonságot, mivel valós időben képes észlelni a jogosulatlan belépést és hozzáférést, valamint reagálni arra.
7. A jövő
Az érzékelési technológiák folyamatosan fejlődnek, hogy különböző körülmények között is hatékonyan működjenek. A mesterséges intelligencia képi jelfeldolgozási (AI-ISP) technológia például már most magasra tette a lécet a képminőségi teljesítmény tekintetében gyenge fényviszonyok között, mivel jelentősen csökkentette a képzajt és kezelte a mozgás elmosódását. A nagyméretű, nagy látószögű és részletes képeket igénylő megfigyelési forgatókönyvek esetében az Ultra High Definition (UHD) technológiák válnak általánossá. Ezek gyorsabb képkockasebességet, jobb kontrasztot és gazdagabb részleteket kínálnak, megkönnyítve a hatalmas, összetett jelenetek rögzítését és elemzését.
A látható fényspektrumon túl a milliméterhullámú radarok átlátnak a füstön, a poron és az akadályokon, és pontos sebesség- és irányméréseket biztosítanak, amelyeket széles körben használnak a forgalomirányításban. A zajos, zord ipari környezetben, folyamatos működés mellett a hanghullám-érzékelés eközben nem invazív berendezés-felügyeletet tesz lehetővé a korai hibafelismerés érdekében, csökkentve az állásidőt. A technológia fejlődésével a hangsúly a világunk védelméről az intelligensebbé tételére helyeződött át. Az AIoT (AI-powered Internet of Things - a dolgok mesterséges intelligenciával támogatott internete) vezeti ezt az átalakulást, forradalmasítva a biztonságon túli iparágakat is.
Mint láthatta, a 2000 utáni tudományos kutatások és technológiai fejlesztések alapjaiban változtatták meg a fizikai biztonság területét. A környezetalapú bűnmegelőzés, a biometrikus azonosítás, a kvantumkriptográfia és az IoT-alapú rendszerek integrálása új szintre emelte a biztonságot, lehetővé téve a gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb védelmi rendszerek kialakítását. Ugyanakkor ezek az innovációk új kihívásokat is hoztak, különösen az adatvédelem és az etikai kérdések terén. A jövőben a tudományos közösség és az iparág együttműködése kulcsfontosságú lesz a biztonság és a szabadság egyensúlyának megteremtésében.
A címlapkép forrása: Freepik.com
Közzététel: 2025. június 17.
Translating research findings into personal and property protection practice II.
Scientific research and technological developments since 2000 have fundamentally changed the field of physical security. Environmental crime prevention, biometric identification, quantum cryptography and the integration of IoT-based systems have taken security to a new level, enabling faster, more accurate and reliable security systems. At the same time, these innovations have brought new challenges, particularly in the areas of privacy and ethics. In the future, collaboration between the scientific community and industry will be key to balancing security and freedom.